NŐGYÓGYÁSZAT

Nőgyógyászati jó és rosszindulatú megbetegedések



Szeméremtest daganatai:
    Jóindulatú daganatai ritkán fordulnak elő, ezek közül a legfontosabb, a polypus, fibroma, lipoma, leiomyoma, lymphangioma.

    A rosszindulatú daganatai a kismedencei malignus női nemi szervi daganatok kb. 5 %-át teszi ki, az estek nagy része laphámrák, kisebb elenyésző része melanoma malignum, adenocarcinoma, stb.


Hüvely daganatai:
    Jóindulatú daganatai közé tartoznak a ciszták (retenciós ciszta), a hüvelyfalból kiinduló leiomyoma, fibroma.

    A rosszindulatú daganatai a kismedencei malignus női nemi szervi daganatok kb. 2 %-át teszi ki, döntő része laphámrák, kisebb elenyésző része adenocarcinoma, melanoma és sarcoma.


Méh daganatai:
    Méhnyak betegségei: jóindulatú daganatai közül a leggyakoribb a - méhnyálkahártya körülírt túltengése következtében kialakult polypus endocervicalis. Ezen kívül a leiomyoma, ritkábban fibroma is kiindulhat a méhnyak szöveteiből. Gyakran előforduló megbetegedése a hétköznapi nyelven ismeretessé vált méhszájseb, ezen betegség negatív citológia mellett fordul elő. A rákszűrést (citológia) citopatológus szakemberek leletezik, régebben a Papanicolau féle beosztást használtuk, az új beosztás a Bethesda rendszer szerint történik:

ASC - kóros laphámsejtek
    ASC-US – bizonytalanul megítélhetõ kóros laphámsejtek
    ASC-H - nem egyértelmûen megítélhetõ, de a súlyos laphámelváltozás nem zárható ki
SIL - laphámbeli elváltozások
    LSIL - enyhén atípusos sejtek, CIN1-nek megfelelõ sejteltérések
    HSIL - súlyosan atípusos sejtek, CIN2/3-nak megfelelõ sejteltérések
AGC - kóros mirigyhámsejtek
    AGC-NOS - bizonytalanul megítélhetõ kóros mirigyhámsejtek
    AGC-FN - nem egyértelmûen megítélhetõ, de a mirigyrák lehetõségét felvetõ sejteltérés
AIS - hámbeli mirigyrák

    A méhnyakrák korai stádiumban sokáig nem okoz panaszt, legtöbbször a nemi életet követen jelentkező, a mechanikai trauma hatására bekövetkező kontakt vérzés képében jelenik meg. Később a széteső daganatszövetből bűzös, gennyes, véres folyás jelentkezhet. Az esetek 90 %-ban laphámrák (carcinoma planocellulare), 8-10 %-a adenocarcinoma. Nagyon ritkán fordul elő a carcioma microcellulare.

Méhtest betegségei: jóindulatú daganatai közé soroljuk a - miómát.

Mióma: a nők leggyakoribb jóindulatú daganata, amely a méh izomszövetéből épül fel. Hormonfüggő betegség, a reproduktív életkorban lévő nők kb. 25%-ánál kimutatható. Általánosságban elmondható, hogy a leggyakoribb tünete a vérzészavar. A különböző mióma típusok a daganat elhelyezkedésétől és nagyságától függően különböző tüneteket okozhatnak, ilyen például a már említett vérzészavar, ezen kívül alhasi fájdalom, vizelési fájdalom, székelési fájdalom, közösülési fájdalom, és a cseppet sem elhanyagolható meddőség. A tünetek, panaszok súlyossága valamint a beteg életkora határozza meg, hogy a miómát gyógyszeresen vagy műtéti úton kezeljük.

Nőgyógyászati jó és rosszindulatú megbetegedések
A miómák típusai

Egyéb jóindulatú daganatok közé soroljuk még a méhnyálkahártyából kiinduló méhnyálkahártya túltengést endometrium polipust (polypus endometrialis), valamint az endometrium hiperpláziát (hyperplasia endometrii).

A méhtestrákok a kismedencei rosszindulatú női nemi szervi daganatok kb. 35%.-át teszik ki. Általában 50-60 éves korban fordul elő, azonban az esetek 5%-a 40 éves kor előtt kerül felismerésre. A vezető tünet általában a széteső tumorból származó rendellenes vérzés, ezt gyakran megelőzi bűzös, húslé szerű folyás. Nagyon korai stádiumban szóródik a petevezetékeken keresztül, áttéteket képezve a hashártyán. Előrehaladottabb stádiumban áttétek alakulhatnak ki gyakrabban a tüdőben, ritkábban a májban, agyban és a csontokban.

Endometriózis: Az endometriózis rendszerint makacs, de jóindulatú betegség. A reproduktív korban lévő nőket érintő betegség. Az endometriózis az egészséges szövetnek - a méhnyálkahártyának a nem szokványos helyén, méhen kívüli előfordulását jelenti. A méh üregén kívül elhelyezkedő endometriózis szövetnek nincs lehetősége a testüregből való kijutásra. Így a környező területen a szövetből csomók, súlyosabb esetekben barnás, folyékony csokoládéra emlékeztető ciszták alakulnak ki, későbbiekben összenövések és hegszövetek, melyek meddőséghez vezethetnek. Az endometriózis legjellemzőbb tünete a fájdalmas menstruáció, ezen kívül fájdalmas lehet a közösülés, a vizelet és/vagy a széklet ürítés is. A vérzészavar endometriózis esetén jellegzetes tünettel bír, általában nemcsak bővebb menstruációs vérzés jelentkezik, hanem két menstruáció között is a beteg vérezhet. Az endometriózisban szenvedő betegek jelentős részénél meddőség jelentkezik. Kivizsgálása az általános nőgyógyászati vizsgálat mellett az ultrahang és a CA125 tumormarker vérből való meghatározása segíthet. A biztos diagnózist a laparoszkópia (hastükrözés) során nyert szövettani mintavétel igazolja. Kezelése lehet gyógyszeres és műtéti, de általában ezek kombinációja, mindezek által javul a teherbeesés esélye. A terhesség az endometriózis kezelésének egyik legjobb gyógyszere.

Nőgyógyászati jó és rosszindulatú megbetegedések Nőgyógyászati jó és rosszindulatú megbetegedések Nőgyógyászati jó és rosszindulatú megbetegedések
Az endometriózis képe hastükrözés során


Petefészek daganatai:

    A petefészekben előforduló daganatok többsége kb. 70-80%-a jóindulatú. A petefészek jóindulatú daganatainak közös jellemzője, hogy lassan növekednek, általában tünetmentesek és nagyon ritkán válnak rosszindulatúvá.
    A petefészek ciszta valójában nem egy valódi daganat, hanem egy úgynevezett follikuláris vagy retenciós tömlő, mely spontán visszafejlődhet. Ha a ciszta nem szívódik fel és tovább nő, valamint panaszokat okoz, műtéti beavatkozás válhat szükségessé.

    A leggyakoribb jóindulatú petefészek daganatok: dermoid ciszta, cisztás adenoma, fibroma.

    Petefészekrák korai felismerése nehézkes, mivel alattomosan, szinte észrevétlenül alakul ki. Ha a betegség gyanúja merül fel, kivizsgálásában a CA125 és a HE-4 tumormarkerek szintjének megállapítása javasolt. Mindenképpen műtétet kell végezni, a tumort el kell távolítani, hiszen csak szövettani vizsgálattal állítható fel a pontos diagnózis. A daganat eltávolítása után kemoterápia szükséges, az estleges visszahagyott tumorsejtek elpusztítása céljából. A tumormentessé vált betegek rendszeres ellenőrzése javasolt.

PCO - Policisztás Ovarium Szindróma: Az elnevezése hibásan utal csak a petefészekre, mert valójában egy igen összetett, több szervet érintő betegségről van szó. Alapvetően egy hormonális egyensúly zavar, amelyre jellemző a férfi nemi hormonoknak az ún. androgéneknek a túlsúlya, ezáltal számos kellemetlen tünetet idéz elő a PCO-s beteg nőknél. Egyik legjellemzőbb tünete a fokozott szőrzetnövekedés, amely nemcsak a végtagokon, hanem a mellkason és az arcon is jelentkezik. E mellett számos egyéb tünetek is jelentkeznek, ilyen pl.: az elhízás, aknés, pattanásos bőr, a hajhullás, a vérzés zavarok, valamint a legnagyobb problémát okozó meddőség és az ezzel járó depresszió. Kezeletlen betegekben cukorbetegség és magas vérnyomás is kialakulhat. Kezelése egy összetett endokrinológiai elven alapszik. A gyógyszeres terápia mellett fontos szerepet tölt be a rendszeres testmozgás és a diéta. Műtéti kezelésként laparoszkópiát (méhtükrözés) alkalmazunk, az ún. drilling módszerrel - a petefészek megvastagodott kérgi részén többször lyukakat égetünk, így a felszaporodott sorvadt tüszők tartalma kiürül, ami helyet biztosít az újonnan érő tüszők normál növekedéséhez. A beavatkozás után a megnövekedett férfi hormonszint csökkenését tapasztaljuk, ezáltal a cikluszavar rendeződhet és peteérés következhet be.

Nőgyógyászati jó és rosszindulatú megbetegedések Nőgyógyászati jó és rosszindulatú megbetegedések
PCO ultrahang kép Drilling műtéti eljárás


Petevezeték daganatai:

    A már fent említett petevezetékek gyulladásai mellett gyakran fordulnak elő a petevezetékek ampulláris végén 1 cm-nél kisebb, víztiszta bennékű tömlők, úgynevezett Morgagni-féle hydatid ciszták, melyek jóindulatú elváltozások.

    A leggyakoribb jóindulatú daganat, az adenomatoid tumor.

    Rosszindulatú daganatainak 90%-a áttétes (metastaticus) eredetű. A postmenopausában jelentkező ismeretlen eredetű vagy sokáig fennálló folyás esetén mindig gondolni kell a petevezeték rákra. A petefészkek rosszindulatú daganataitól a hasonló klinikai kép miatt általában nem különíthető el. A pontos diagnózist csak az eltávolított daganat patológiai vizsgálatával állítható fel. Műtét után kemoterápia végzendő. A tumormentessé vált betegek rendszeres ellenőrzése javasolt.

Emlő daganatai:
    Az emlő a nő reprodukciós szerveihez tartozik és a hormonális működések hatása alatt áll. Terhesség idején szintén a hormonok készítik elő az emlőket élettani feladatuk teljesítésére, a szoptatásra. Szűrőmódszereket lásd a nőgyógyászati szűrővizsgálatoknál.
    Nem valódi daganatok közé tartozik az emlő fibrocisztás elváltozásai:
    Mastopathia fibrosa cystica – nem tartjuk rákmegelőző állapotnak, de talaján rák is keletkezhet, ezért rendszeres ellenőrzésük szükséges. Kialakulásában az ösztrogéneknek tulajdonítanak szerepet, de egyes megfigyelések szerint a tünetek megszűnnek, ha a beteg a kávé, a tea és a csokoládé fogyasztását felfüggeszti.


    Jóindulatú daganatai:

    • Fibroadenoma: legtöbbször jól körülhatárolt mobilis és lassan növekvő a képlet, lehet többszörös is. Főként fiatal 30 év körül fordul elő a leggyakrabban. Terhességben gyorsabban növekszenek. Kis tumorok esetén, főleg fiatal lányoknál műtét nem szükségszerű, elegendő a rendszeres ellenőrzés is.
    • Phylloid tumor: óriásra nőtt fibroadenoma, általában praemenopausaban jelentkezik, ritkán kétoldali. Kezelése szélesen az ép szövetből történő kimetszés.
    • Intraductalis papilloma: az emlőbimbó váladékozásának leggyakoribb oka, a váladék citológiai vizsgálata kötelező a rosszindulatú daganat kizárása céljából.
    • Lipoma: gyakori jóindulatú daganat, gyógyítása műtéti eltávolítással történik.


    Rosszindulatú daganatai:

    Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése, férfiaknál is előfordulhat, náluk jóval ritkább, gyorsabb lefolyású és súlyosabb kimenetelű. Ha az emlőrákot korai időben, korai stádiumban fedezzük fel, az esetek legnagyobb részében gyógyítható és általában nem is igényli az emlő teljes eltávolítását. Terhességben is előfordulhat. Általában a fájdalom hiányzik, első tünetként egy csomó tapintható vagy kis helyen a bőr megkeményedése, kis fekély vagy véres, savós váladék megjelenése kelt gyanút. Olykor a tumor megjelenésével egy időben áttéteket tudunk kimutatni.
    Az emlőrák kezelését lásd műtéti leírásnál.
Elérhetőség
06-20-556-5237
K-CS: 1600-1800